Sportolás és veszélyei

Egy-egy sportsérülés hosszú időre eltilthat minket kedvenc, szeretett sporttevékenységünktől, sőt még a mindennapi életben/munkánkban is akadályozhatnak minket. Bár a sportbiztosításunk valószínűleg fedezte sérülésünk anyagi terheit, de az egészségünket nem árt minél előbb rendbe raknunk, és ez esetben jönnek jól a rehabilitációs tevékenységek. Bár ezek általában igen drága kezelések, de sportbiztosításunk ezek kifizetésében is segítségünkre siet – amennyiben megfelelő csomagot kötöttünk. Tovább olvasom →

Egy általános sportbiztosítás nem olyan drága: olyan 4-900 forint változik a napi ára, biztosítótól és a szolgáltatások körétől függően. Igaz, hogy ez némivel fölötte van a két gombóc fagylalt – mondjuk Carte d’or – ára körül mozgó napi utasbiztosítási díjnak, de erre szükség is van, hisz sportolás közben sokkal nagyobb eséllyel sérülhetünk meg, mint kirándulás során és ennek meg kell jelennie a biztosítási díjnak is. De ha rendszeresen sportolunk, vagy hivatásos sportok vagyunk, akkor sokkal inkább megérheti éves sportbiztosítást kötnünk. Tovább olvasom →

A folyamatos munka, fizikai megterhelés, és sport közben folyamatosan fáradunk. Agyunk, testünk, minden porcikánk elfárad egy idő után, de nagy fizikai igénybevételt kifejtő munkavégzés vagy sport során leginkább az izmaink. Ha izmaink fáradtak, akkor mozdulataink darabosabbak, pontatlanabbak, így könnyebben érhet minket balesetek – de az izmokon megjelenő mikrorepedéseknek „hála” maguk az izmok is sokkal sérülékenyebbek lesznek. Mit tehetünk ennek elkerülésére? Tovább olvasom →

Egészségügyi problémáink közül igen sok van, amelyet egy biztosító túlságosan „soknak tart” – vagyis túl kockázatosnak ahhoz, hogy elfogadható áron biztosítást nyújtson a kockázataira. A cukorbetegség világon százmilliókat érintő problémája is ilyen volt eleddig, amely rohanó világunkban egyre több embert érint. Erre az egyre növekvő veszélyre jelentenek megoldást a biztosítók új bevezetett konstrukciói. Tovább olvasom →

A közhiedelem szerint tovább és egészségesebben él az, aki vitaminokkal színesíti étrendjét. Kivételes volt a helyzet, ugyanis az orvostudomány is osztotta ezt a népi nézetet, így a modern társadalmakban már mindenkinek kiskorától kezdve verik a fejébe, hogy milyen fontos a vitaminok fogyasztása – ha máshogy nem is megy, legalább kapszulák formájában. A mostani kutatási eredményeket figyelembe véve azonban lehet, hogy megváltozik az általános nézet, és csupán a természetes vitaminforrásokat fogják ajánlani az orvosok, a szülők és az edzők - természetesen a rendszeres testmozgáson, és a különböző egészségügyi biztosításokon kívül (pl. sportbiztosítás, utasbiztosítás). Tovább olvasom →

A sportbiztosítások egyik legnagyobb költséget igénylő része a hivatásos sortolók biztosítása – és minél több pénz van egy sportágban, annál nagyobb lehet a számla. Egy hivatásos labdarúgó vagy kosárlabdázó sérüléseinek, és rehabilitációjának költségei felmehetnek több százezer eurós nagyságrendre is, így sok biztosító ódzkodik ezen biztosítások tömeges – mondjuk egész, világnagyságú rendezvényeket lefedő – mértékétől, de szükség van rá. Jelenleg a világ legtöbb pénzt hozó sportja, a labdarúgás nagyágyúi készülnek egy igen ürgető döntést meghozni. Tovább olvasom →

A búvárkodás korunk egyik legnépszerűbb szabadidő-sportjává vált, a vízhez kapcsolódóaknál pedig egyenesen első helyre tört. Ez nem véletlen: úgy fedezhetjük fel a rejtett, víz alatti világ gyönyöreit, hogy közben egy ismeretlen közegben „lebegünk”, s még izmainkat is megtornásztatjuk. Azonban a búvárkodásnak árnyoldalai is vannak, amikkel még az előtt tisztában kell lennünk, hogy belevágjunk a nagy kalandba. Búvárkodás előtt először is el kell végeznünk egy háromnapos búvártanfolyamot, amelybe elmagyarázzák és elsajátíthatjuk a merülés alapjait (egy ilyen tanfolyam külföldön sokszor olcsóbb, mint itthon), de még ez előtt van néhány igen fontos tudnivaló. Tovább olvasom →

Fejünk egyik leggyakrabban sérülő pontja az orrunk: mindegy hogy küzdősportok során verik be, egy labda találja telibe, vagy esés közben ér az elsőnek földet, szinte minden sportban kiemelten veszélyes zónának számít. Bár az orrtörés is kifejezetten gyakori a többi töréstípushoz képest, de még gyakoribb az orr erőteljes vérzése. Mivel ott igen gazdag az érhálózat és főleg hajszálerekkel van ellátva, így ezen vérzések elég intenzívek, de viszonylag hamar el is múlnak. Tovább olvasom →

Testünk legfontosabb, legösszetettebb, és funkcióját tekintve jelenleg legismeretlenebb szerve az agyunk. Megalkotásunkkor a biológia – vagy a jó Isten – figyelt arra, hogy igen masszív koponyacsontunk védelmezze a tudás eme tárházát, de még ezzel a védelemmel felszerelve is érhet minket olyan sebesülés, amely komoly problémát okoz, anélkül, hogy koponyacsontunkat átszakítaná. Ilyen az agyrázkódás, amikor is az agyat érő biomechanikai erőhatások (ütközés, ütés, stb.) következtében negatív mentális állapotváltozás következik be, amelynek olykor fizikai nyomai is maradnak. Tovább olvasom →

Sok szempontból hihetetlenül strapabíró, más szempontból pedig roppant törékeny emberi testünk egyik legsérülékenyebb pontja a fülünk, így sport közben fokozottan kel rá vigyáznunk. Sérülésének veszélyét nagyban megnöveli, hogy a kerek, áramvonalas koponya, és a rá tapadó szövet egyetlen oldalra kiálló „nyúlványa”. A fül részei alapján sérülésének alapvetően háromfajta módozatát különböztetjük meg: külső-, közép- és belső fülsérüléseket mind másképp kell kezelni. Az sem mindegy, hogy megnyomódás vagy meggyűrődés következtéből származnak a sebek, zúzódások alakultak ki, vagy a fülkagyló részleges szakadása következett be. Tovább olvasom →